Lakossági Tájékoztatás
A Településkép Védelméről Szóló Rendelet
Hatálybalépését Követő
Változásokról
Tisztelt Lakosság!
Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Településképi törvény), amely 2016. július 23-án lépett hatályba.

A Településképi törvény célja a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva, valamint az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

A Településképi törvény végrehajtására – az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm.rendelettel többek között – módosításra került a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex), amelynek bizonyos rendelkezései 2017. január 01. napján hatályba léptek. A végrehajtást szolgáló rendelkezések egyértelmű keretet határoznak meg az önkormányzatok számára a települések épített környezetének minőségi fejlesztéséhez, a települések jellegzetes karakterjegyeinek, arculati és egyedi építészeti értékeinek megóvásához és a társadalom ehhez szükséges aktivizálásának helyi szabályozásához.

Új eszközök, amelyeket a Településképi törvény vezet be a településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv), valamint a településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet).A Településrendezési kódex határozza meg a településképi rendelet és a kézikönyv részletes tartalmi elemeit, egyeztetésük és elfogadásuk szabályait.

Tekintettel arra, hogy a két eszköz szorosan kapcsolódik egymáshoz, illetve a kézikönyv alapozza meg a településképi rendeletet véleményeztetésük törvényi kötelezettség alapján, egy eljárás keretében került lefolytatásra, amelynek első lépéseként a Képviselő-testület a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 11/2017. (V.30.) önkormányzati rendeletével megállapította az eszközök közös Partnerségi Egyeztetés Szabályait.

I. TAHITÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE
A kézikönyv a Településképi törvény meghatározása értelmében – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, így annak közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie. Elvárt igény, hogy a dokumentum széles körben prezentálható legyen. Az előzőeken túl fontos a minőségi szakmai tartalom és megjelenés, hiszen a település építészetpolitikai dokumentumaként, eszmei értéket közvetít, meghatározza a település arculatával kapcsolatos közösségi elvárásokat.

II. A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész és Pest Megyei Főépítész, a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 11/2017. (V.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott Partnerek véleményének kikérésével alkotta meg rendeletét.Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelete 2017. december 14-én lépett hatályba.
A településképi rendelet tartalma:

 
Kiemelendő változás, hogy a fentebb hivatkozott magasabb szintű jogszabályok és az új településképi önkormányzati rendelet hatályba lépését követőenreklám közzétételére, településképi bejelentési eljárást követően /a formanyomtatvány a településképi rendelet mellékletét képezi, letölthető a www.tahitotfalu.huoldalról/, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, kizárólag utcabútor használható. Az utcabútorok számát, elhelyezésük pontos formai és technikai feltételeit a településképi rendelet tartalmazza. Reklám közzétételére, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, reklámfelület használatára kizárólag reklámhordozó használatára, bérletére vonatkozó szerződés alapján kerülhet sor.

A településképi bejelentés elmulasztása, vagy a Polgármester erre irányuló köteleződöntésének megsértése esetén 5.000 forinttól 100.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

A kérelmező a reklámfelület használatáért köteles használati, bérleti díjat fizetni az Önkormányzat részére. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bérleti díjfizetési kötelezettségen felül, új adónem került bevezetésre: a 2018. január 01-től hatályos a helyi adók megállapításáról és bevezetéséről szóló önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése alapján, a reklámadó mértéke: 12.000,- Ft/m2/év.

Az engedély nélkül elhelyezett reklámok (pl. plakátok, hirdetések) kihelyezőjével szemben a Kormányhivatal hivatalból, vagy a Közterület-felügyelet bejelentése alapján eljárást indít és bírságot szab ki.

Nem kell közterület használati szerződés - a más jogszabályban előírt engedélyen felül – cégér, cégfelirat, cég- és címtábla épület homlokzaton való elhelyezéséhez. Az elhelyezésre vonatkozó feltételeket a településképi rendelet tartalmazza.A rendelet alapján: cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos, vagy képi formájú cégjelzés; cégtábla: egy vállalkozás, vagy a magánszálláshelyek azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartamú, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó, és ezért a fal síkjában elhelyezhető tábla;címtábla: a cégtábláéval, cégfeliratéval azonos formájú, a közérdekű tájékoztatást segítő tábla.

Megállító- és invitáló táblát kizárólag nyitvatartási idő alatt lehet kihelyezni az üzlet előtti közterületre, valamint a vendéglátó-ipari egység előkertjében, illetve előkert hiányában a vendéglátó-ipari egység homlokzata előtt, a Polgármester által kiadott közterület-használati engedély alapján.Üzletek előtt, közvetlenül a homlokzat előtti 0,5 méteres sávban – az önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően díjmentesen - 1 darab megállító tábla helyezhető el oly módon, hogy az ne akadályozza a gyalogosok és adott esetben a gépjárművek szabad közlekedését. /A részletszabályok a rendeletben találhatóak./ A vendéglátó-ipari egység előtt – engedéllyel – kialakított előkert területén, előkert hiányában a homlokzat előtti területen 0,5 méteres sávban – az önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően díjmentesen - 1 darab invitáló tábla helyezhető el oly módon, hogy az ne akadályozza a gyalogosok és adott esetben a gépjárművek szabad közlekedését.

Az útbaigazító idegenforgalmi célpontokat megjelenítő információs táblák közutak melletti elhelyezésekor a többször módosított közúti közeledésről szóló 1988. évi I. törvény szabályait kell alkalmazni. Az útbaigazító táblák közutak mentén történő elhelyezéséhez az érintett közút-kezelő közútkezelői hozzájárulása szükséges.

Az Önkormányzat megkezdte az utcabútorok, köztük a reklám céljára is szolgáló ún.CityLightformátumú eszközök beszerzését. ALakosság számáraaz eszközök telepítését követően, lehetőséget biztosítunk a felületbérlésre. A felületbérlés szabályi kidolgozás alatt állnak, erről és a díjakról a későbbiek folyamán tájékoztatjuk az érdeklődőket.

Felhívjuk a közterületen lévő, vagy a közterületről látható reklámtáblával, vagy bármilyen egyéb (pl. útbaigazító) táblával rendelkező jogi, illetve természetes személyek figyelmét, hogy a kihelyezett táblákat, hirdetéseket, illetve plakátokat a fent megjelölt CityLight formátumú eszközök telepítésének napjáig tarthatják fent. Az egyeztetés végett javasoljuk vegyék fel a kapcsolatot az Önkormányzat jogi ügyekkel foglalkozó kollégájával.

Kérjük, szíves együttműködésüket,

Tahitótfalu, 2018. január 15.
Köszönettel:


Tahitótfalu Község Önkormányzata